A dendromassza, mint energetikai alapanyag jellemzése és felhasználása

Németh, Dr. Gábor (2016) A dendromassza, mint energetikai alapanyag jellemzése és felhasználása. Egyéb, Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar (2013-tól 2021.06.30-ig: Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar).

[thumbnail of SKK_FGI_13_2016_D.pdf] PDF
SKK_FGI_13_2016_D.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP-kről nyitható meg

Download (4MB)

Absztrakt (kivonat)

Fontosnak tartom, hogy a faalapú energiaforrásainkat (dendromassza) megfelelő hatékonysággal használjuk fel. Meggyőződésem, hogy ezeket az energiaforrásainkat elsősorban közvetlenül hő előállításra kell felhasználni és villamos energia előállítására csak kapcsolt (kogenerációs) üzemben kerüljön sor, amelynél a villamos-energia előállítása mellett jelentős mértékű hőhasznosítás is megvalósul. A közvetlen villamosenergia-előállítás esetén az energetikai hatékonyság mutatói (hőhasznosítási hatásfok) meglehetősen rosszak (30-35%). Ezen ok miatt a kutatásomban a távhőellátásra, a falufűtésre és a családi házak egyedi fűtésére, valamint a faipari vállalatok - ahol a termék mellett akaratlanul is keletkezik ilyen energetikai alapanyag - faalapú energiaellátására irányul a figyelmem. Magyarországon - csakúgy, mint Európában - látszólagos ellentét van a kitermelt fa alapanyag ipari célú (fatermékben történő) és az energetikai célú felhasználás között, amely a valóságban szimbiózist jelent. Az ellentétek természetesen tovább is gyűrűznek, hiszen a termék előállítás közben is keletkezik olyan hulladék/melléktermék, melynél felvetődhet, hogy abból újabb terméket készítsünk, vagy éppen energetikailag hasznosítsuk. Szintén érdekes kérdés a termék életútja végén jelentkező újrahasznosítás és az energia előállítás közötti dilemma. Egy biztos és egyértelmű állítás azonban az, hogy az eltüzelés (energetikai hasznosítás nélkül), megsemmisítés az egyik legrosszabb lehetőség az anyag- és energiagazdálkodás, valamint üvegházhatás szempontjából, ezért minden lehetséges gazdasági megoldást, technológiát, terméket vizsgálni, elemezni kell, amellyel a végső megsemmisítést, az elégetést, energetikai hasznosítást a lehető legkésőbbre tudjuk kitolni. Legrosszabb esetben a fát hulladékként kezelik és lerakják, esetleg elégetik anélkül, hogy energiaforrásként hasznosítanák, tehát kikerül az úgynevezett támogatandó biomassza-szén körforgásból. A másik három alap-lehetőségre, a termék előállításra, az újrahasznosításra és az energetikai hasznosításra hatalmas piac épült már ki, bár vannak korlátozó tényezők. Ilyen például, hogy a veszélyes anyagokkal kezelt fák esetében nehezen, vagy egyáltalán nem megoldható az újrahasznosítás lehetősége. A faiparban nagy mennyiségben keletkezik olyan összetételű melléktermék, melynél alapvető célként kínálkozik, hogy abból energetikai alapanyag legyen. Ilyen például a por-forgács elszívó hálózatokkal összegyűjtött laza halmazállapotú anyag, vagy éppen a különböző méretű eselékek, melléktermékek. A kisebb szemcse-összetételű alapanyagok (por, forgács) esetén a szállítás és a jobb tüzeléstechnikai paraméterek miatt sok esetben előtérbe kerül, hogy azokat brikettáljuk, vagy pelletáljuk. Ezen energetikai előkészítésnek az oka elsősorban az, hogy a szállítási, tárolási (pl.: nyári időszak áttárolása) költségeket csökkentsük, valamint a tüzelés automatizálhatósági fokát javítsuk. A nagyobb méretű eselékek, szélanyagok esetén elsősorban a direkt - csakúgy, mint a közvetlen erre a célra az erdőből kitermelt tűzifa esetén -, illetve az aprítást követő energetikai hasznosítás jelent racionális megoldást. A dendromassza alapú energiahordozók előállítása esetén is bizonyos mértékű energiafelhasználás történik. Ennek mértéke nyilván attól függ, hogy milyen kitermelési, előkészítési, szállítási folyamatokat kell elvégezni. Ezek alapján azt is látnunk kell, hogy ezen folyamatok CO2 kibocsátással járnak, így a dendromassza alapú energetikai alapanyagok esetén is csak fenntartásokkal kezelhető a CO2 semlegességének fogalma (a fa élete során annyi CO2-t köt meg, mint amennyit az égetése során keletkezik). Igazabb azon megállapítás, miszerint a fa közel CO2 semlegesnek tekinthető, hiszen például a kitermelési, szállítási, átalakítási folyamatok során is CO2-t kibocsátás történik. Annyi azonban bizton állítható, hogy a legtöbb energiahordozóhoz képeset jóval környezetkímélőbb módon tudjuk előállítani a faalapú energetikai nyersanyagunkat.

Magyar cím

A dendromassza, mint energetikai alapanyag jellemzése és felhasználása

Angol cím

Characterization and utilization of dendromass as energetic raw material

Intézmény

Nyugat-magyarországi Egyetem

Kar

Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar (2013-tól 2021.06.30-ig: Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar)

Tanszékcsoport/intézet

x - ARCHIV SKK - Faipari Gépészeti Intézet (megszűnt: 2021.06.30.)

Szak

NEM RÉSZLETEZETT

Témavezető(k)

Témavezető neve
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Kocsis, Zoltán
Egyetemi adjunktus; PhD; NYME

Helyi kari azonosító

SKK-FGI-13-2016-D

Mű típusa: Diplomadolgozat (Egyéb)
Felhasználói azonosító szám (ID): Dr. Gábor Németh
Dátum: 02 Máj 2016 12:03
Utolsó módosítás: 03 Már 2023 10:39
URI: http://diploma.uni-sopron.hu/id/eprint/1498

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet