A felszínborítás vízkészletre gyakorolt hatásainak értékelése a klímaváltozás tükrében a Bácsbokodi-Kígyós csatorna vízgyűjtőjén

Szinetár Márton Miklós, (2015) A felszínborítás vízkészletre gyakorolt hatásainak értékelése a klímaváltozás tükrében a Bácsbokodi-Kígyós csatorna vízgyűjtőjén. MA/MSc, Erdőmérnöki Kar.

[img] PDF
SZM-diplomamunka-vegleges(javitott)-signed.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP-kről nyitható meg

Download (4Mb)

Absztrakt (kivonat)

Dolgozatomban bemutattam a Bácsbokodi- Kígyós csatorna vízgyűjtőjének természetföldrajzi és környezeti állapotát. A rendelkezésre álló írott források, valamint az ADUVIZIG-től kapott adatsorok alapján részletesen leírtam és elemeztem a vízgyűjtő éghajlatát, felszíni- illetve talajvízrajzát. A terület sajátságos talajtani és geo-hidrológiai adottságait figyelembe véve, különös figyelmet fordítottam a terület talajvízháztartásának megismerésére, bemutattam a korábban a témában megjelent kutatások eredményeit, valamint saját következtetéseimet is megfogalmaztam a területen megfigyelhető fokozott mélybeszivárgással kapcsolatban. Röviden összefoglaltam a területi párolgás számításának lehetséges módjait, majd részletesen bemutattam a dolgozatomban használt CREMAP (Calibration Free Evapotranspiration Mapping Technique) térben osztott párolgásbecslő modellt, valamint a hozzá szükséges adatok mérésének és számításának lehetséges módjait. A módszer egy lineáris transzformáción alapul, mely transzformáció elvégzéséhez szükséges egyenest, két pontpár – nedves pontok átlaghőmérséklete és a hozzá tartozó nedves környezeti párolgás, valamint a nappali hőmérsékletek felszíni átlaga és a hozzá tartozó területi párolgás - jelöli ki. A CREMAP módszerrel előállított párolgás térképet kielemeztem a felszínborítási kategóriák (CORINE) valamint a felszíntől számított talajvízmélység (MÁFI Talajvíztérkép) függvényében. A felszínborítási kategóriák esetében a párolgás a mesterséges felszínektől kezdve a mezőgazdasági területeken és vizeken keresztül az erdők és természet közeli területek felé haladva fokozatos növekvő tendenciát mutatott. A talajvízmélység függvényében vizsgált párolgás esetében a mélység növekedésével a párolgás csökkenő tendenciát mutatott, azonban a 10 métert meghaladó talajvíz esetén a vártnál magasabb értéket kaptunk. Mivel nem vettük figyelembe az egyéb párologtatást esetlegesen nagyobb mértékben befolyásoló tényezőket – felszínborítás, inhomogén csapadékeloszlás – az itt kapott eredmények fenntartással kezelendők. Külön alfejezetben foglalkoztam a párolgás és beszivárgás becsléséhez használt Budyko-féle empirikus modell elméleti hátterének bemutatásával, mely alaptézisében kimondja, hogy egy adott területen az éghajlat függvényében vagy a rendelkezésre álló víz, vagy pedig a rendelkezésre álló energia a párolgást limitáló tényező. Cellánkét meghatároztam a Budyko modell számításához szükséges, felszínborítás függvényében jellemző értéket felvevő alfa 52 paramétert. Az általam számított, és a Keve és Nováky (2010) által szintén a Bácsbokodi–Kígyós vízgyűjtőjére meghatározott egyes felszínborítási kategóriákhoz tartozó alfa paraméterek értékének összehasonlítását követően megállapítottam, hogy bár értékükben eltérnek egymástól, a tendencia, mellyel alfa értéke a mesterséges felszínektől az erdők felé haladva növekszik, megegyező. 12 Regionális Klímamodell csapadék és hőmérséklet adatait felhasználva, az egyes cellákhoz tartozó alfa paraméter ismeretében a párolgást, valamint a csapadék és párolgás különbségeként értelmezett beszivárgást meghatároztam négy időszakra. Annak érdekében, hogy a modellek hibáját kiejtsem, az 1981-2010 referencia időszak párolgás és beszivárgás értékeit a modellekből származó csapadék és hőmérséklet adatok segítségével számoltam, majd a három becsült időszak (2011-2040, 2041-2070, 2071-2100) értékeit ehhez hasonlítottam. A párolgás becslés esetében a 12 modell átlagaként értelmezett változás az első időszakban 1.1%, a másodikban 4.4% a harmadikban pedig 4,3% volt. A 12 modell adatai alapján becsült értékek mediánjaként értelmezett változás pedig körülbelül 1,5%, 4,5% valamint 6% volt. A beszivárgás esetében a modellek átlagos változása -15%, -19% és -39% volt. Az egyes modellek alapján becsült változások mediánja pedig -18%, -24%,-30%-os tendenciával változott. Az idő előrehaladtával, eltérő dinamikával, de mindkét esetben nőtt a szórás.

Magyar cím

A felszínborítás vízkészletre gyakorolt hatásainak értékelése a klímaváltozás tükrében a Bácsbokodi-Kígyós csatorna vízgyűjtőjén

Angol cím

Evaluation of surface cover impact on water resources in the context of climate change in the watershed of Bácsbokodi- Kígyós

Intézmény

Nyugat-magyarországi Egyetem

Kar

Erdőmérnöki Kar

Tanszékcsoport/intézet

EMK - Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet

Szak

NEM RÉSZLETEZETT

Témavezető(k)

Témavezető neveBeosztás, tudományos fokozat, intézményEmail
Gribovszki Zoltán, Dr. egyetemi docensNEM RÉSZLETEZETT
Csáki Péter, okleveles környezetmérnökNEM RÉSZLETEZETT
Keve Gábor, okleveles építőmérnökNEM RÉSZLETEZETT

Mű típusa: Diplomadolgozat (MA/MSc)
Felhasználói azonosító szám (ID): Fekete Krisztián
Dátum: 2015. Jún. 18. 12:00
Utolsó módosítás: 2015. Jún. 18. 12:00
URI: http://diploma.nyme.hu/id/eprint/329

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet